asszem megfelekeztem arról, hogy nekem blogom van, ami annak köszönhető,hogy telnek a napok, anélkül,hogy bármit csinálnék, bármiféle értelem nélkül.
végre itt a jóidő, aminek örülök is ,végre rövid ruhák, meleg. bár erről az időről inkább az jut eszembe, hogy mindjárt itt a nyár,amit hát nem igazán szeretnék.nincsenek túl jó tapasztalataim a nyarakról, de se baj,majdcsak elleszek.eddig jó sok nyarat túléltem.
asszem emondhatom,hogy a suliból kurvára elegem van.egyszerűen nem megy, szar jegyeket kapok.tanulni nem tudok, egyszerűen erőm sincsen elkezdeni, vagy ha elkezdem se jutok messzire benne.
a mai napból, amire erőfeszítés nélkül tudok emlékezni, az a föci,amiből dogát írtunk, ami persze jónehéz volt. este tanultam is ,de ne msok eredménnyel.bár,hogy őszinte legyek nem sok kedvem volt hazamenni, inkább találtam magamnak más elfoglaltságot. asszem a hétfő egy órája volt gyilkos mégpedig a tesi, ahol a tűzőnapon futkároztunkdobáltunkröpiztünkfutottunkfutottunk...mindezt persze feketébe. jó szar.
na asszem elég ennyi, írni sincs kedvem.
 

Néha csend tölti be a szívet és a lelket, ha a zajos világ meghátrál és megengedi, hogy ráleljünk a békére. Olyan rövid ez a pihenő! Becsüld meg a pillanatot!
 

megint eltelt pár nap.

ma felkeltem,suliba mentem ami igen szörnyű dolog,ahhoz képest,hogy szombat van.de egy pozitívumat volt a napnak,reggel ugyanis sütött a  nap és jó idő volt.pluszba még kevessen voltak  vonaton s letudtam ülni, sokkal kényelemsebb.aztán a suliban viszonylag hamar eltelt a 6 órám, majd haza.elég érdekes volt az idő, meleg szél fújt, mármár azt mondtam volna, hogy kellemes idő olt, csak valami olyan furcsa volt mindenütt. a galambok összevissza repültek s igen ijesztőek voltak!vihar előtti csend volt, elég nyomasztó.aztán hazajöttem, ahol neteztem ,tv-ztem, nem volt semmi érdekes

tegnap és tegnapelőtt a suliban nem volt semmi. leszámítva a csütörtöki japánt, ahol kandzsikat tanultunk, s először kifejezetten nagy mozdulatokkal kellett a levegőbe rajzolni őket, majd pedig a fenekünkkel,ami nem is volt nagyon könnyű=) utána megalaőpítottuk az új sportágat a szamurájaerobikot,ami fenékkel és nyújtott lábbal valú kandzsiírásból áll=)

Minden nap, amikor felkelek, tudom, hogy aznap csak egy jó dolog vár rám, a lefekvés. Tehát felkelek, bedobom a felvizezett kávét, és a félig jeges vajas süteményt, beülök a kocsimba és igyekszem meggyőzni, hogy benzin nélkül is tud menni. Majd átvergődöm a forgalmon csupán azért, hogy olyan cipőket tehessek az olyan nők patáira, mint maga. Sose lesz belőlem híres focijátékos, és sose fogom érezni egy gyönyörű nő érintését, és soha többé nem vezethetek zacskó nélkül a fejemen. De vesztes nem vagyok! Mert mindennek dacára, én meg a többi emberke, aki mind más akart lenni, mint ami, mégis itt vagyunk, és azt csináljuk, amit nem akarunk, heti 40 órán át életfogytiglan. És a tény, hogy nem röpítek golyót a fejembe, maga halkocsonya, az tesz győztessé!

Egy rém rendes család c. film

Reklám mese
 
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. A neve Ariel volt. Palotája maga volt a karcnélküli ragyogás. Az övé volt az egész Milky wayerdő, a Mars mező és az egyujjas Twix hegység. De mindennél büszkébb volt kislányára, Minna királykisasszonyra. A királylány szépsége 7-ed 7 országra szóló volt, de csak azért, mert nem volt világútlevele és csak 7 országba jutott el a szépségének a híre. Viszont az OTP Penta Tours jóvoltából Weiser Riese, a fehér óriás is tudomást szerzett róla és eltökélte magában, megszerzi Minna királylányt.
 
Weiser Riese futárokat küldött Ariel király birodalmába, két Blend-A-Med tájfutó személyében, akik a fogszuvasodást is megelőzve vitték a hírt, miszerint: ha szépszerivel nem adják a lányt, Weiser Riese, a fehér óriás maga megy el érte. Ariel király visszaüzent: ha harc, legyen harc! A fehér óriás mikor ezt megtudta, összetrombitálta csapatát, az M&M-es csokigolyókat, élükön a Whiskas Macskával, akinek a fülei beleragyogtak a boldogságba, hogy végre harcolhat, hiszen eddig csak maradékon élt. Ariel király a nagy varázslótól, Sunlicht-tól kért tanácsot, aki éppen a Toalett Kacsával a baktériumokat gyilkolászták a perem alatt. A Toalett kacsa ajánlotta, hogy vessék be a Libresse szárnyasok berepülő századát és így a levegőből döntő csapást mérhetnek, a retteget M&M-szesekre.
- Be kell őket kapni, mert csak a szádban olvadnak! - szólt közben Wolf. Ő volt az első farkas, aki sütni tud, lám most is milyen ötletet sütött(ki). De már jött is a retteget csapat, élén Weiser Riese-vel és a Whiskas Macskával. Ekkor a várból előugrott a Toalett Kacsa, akit a Sunlicht a nagy varázsló felhatalmazta a varázslásra, és ezt kiáltotta az ellenség felé: - Knorr minden nap új varázslat! És e varázsszavakkal már majdnem békává varázsolta az M&M-szeseket. De Weiser Riese a Kite Kat-tal megtörte a varázst. Ekkor a Libresse boszorkányok a Whiskas Macska fölé röpültek és leköpködték. A Whiskas Macska a Libresse nyanyák szájában lévő savaktól elvesztette kalcium tartalmát és az egyik tojása megpuhult. Ettől a macska teljesen harcképtelenné vált. Ekkor hirtelen megjelent Aqvafresh a háromszoros védelem.  
 
Ő a Magyar Fogorvosok ajánlásával lépett szövetségre Weiser Riese-vel. De mindjárt vissza is fordult, mikor megérezte a tisztaság átható erejét, tudta OMO lovag jön, a Király Mágusa. És tudta, hogy Ariel király is csak az ő segítségével tüntette el Bence ruhájáról az első eperevés nyomait. Elképzelte, ahogy a csatából kikerül a felsőrésze, összemegy és a színét is elveszti, így hát nem mert OMO lovaggal szembeszállni. Éppen ezért elhúzta a háromszínű csíkot. Most a szakács Wolf rohant ki a várból és megette az M&M-szeseket, de megfeküdték a gyomrát és a foga is nagyon szomorú lett. Úgy érezte, Colgate kell neki. Rögtön meg is evett egy tubussal és ettől a szája olyan mentol szagú lett, hogy rögtön közelebb hozta a partnerét, akivel ott is hagyták a csatát. Weiser Riese észrevette, hogy egyedül maradt. Odaüvöltötte Ariel királynak: - Gyere elő gyáva kukac, megvívok veled, még előáztatás sem kell! Mire Ariel:
- Én sem vagyok hagyományos mosópor, így hát megvívok veled! Ott állt egymással szemben a két vitéz, Ariel ‚s Weiser Riese. Mindketten fékezetten haboztak a dühtől és sokáig meredtek egymásra. A csend tartós volt és rézfejjel nehezedett a Mars Mezőre. - Ezek a zoknik tiszták, de ez engem nem győz meg, lássuk, mit teszel velük Ariel. - Eltávolítom a foltokat és kiölöm a szabad szemmel nem látható baktériumokat. És lássuk, mit teszel ezekkel a koszos edényekkel te óriás! - Engem nem tör le a mosogatás, tudod, van egy barátom! -a bokor mögül előjött (nyú)- Sunlicht és kétszer átnyalta az edényeket, ezután távozott. - Így nem jutunk dűlőre, rendezzünk mosóversenyt! - ajánlotta az óriás és már a legmakacsabb szennyeződéseket is eltávolította maga körül dühében.  
 
Elkezdődött a csata. Mostak, mostak, mostak. A fehér óriás már elfogyott, de Ariel király csak mosott! Mikor a fele elfogyott a királynak, büszkén jegyezte meg: - Feleannyi mosópor, kétszer annyi tiszta ruha, ez vagyok én! Ezzel visszament a várba a lányhoz Minnához. Sokáig éltek, ha el nem fogytak. Bár a királyt a hűtlen leányzó elcserélte két doboz hagyományos mosóporra, de a tisztaság megmaradt a birodalom legapróbb zugában is.  
 

megint eltelt egy nap:)a nagy része döglesztően unalmasan telt...természetesen csak a változatosság kedvvéért.
 

ma elkezdtük forgatni Csengivel a pornófilmünket, melyben 3 toll szerepel, és elég öhm. perverzek:)de majd ha kész lesz felrakom.A három főszereplő:Carina,Tollné és Figno. na egyelőr enniyt erről majd ha kész lesz rakok fel belőle:)
<--ők nem azok, de szerintem ők is szerepelhetnének...na mivután a mai nap eltelt hazamentem levettem magam a gép elé, s annak örömére,hogy már megint alig kell tanulni belevetettem volna magamannak örömébe,hogy nem kell tanulnom megcsörrent a mobilom,s Anna hívott vásárolni.el is mentem vele végül csak a kínaihoz auchan helyett de az is jó volt. és ott beleszerettem egy jókis gatyóba,amit persze meg is vettem.zöld és fekete kockás:)tetszik.valahogy most odáig vagyok a kockás gatyákért, érdekes, ez mára második kockás rövid időn belül:)aztán hazajöttem s újra megcsodáltam az új kocsit, amit a szüleim am hoztak haza.szép kék.nem kockás:P igazán szimpatikus autó, szerintem jóban leszünk:)

asszem ennyi elég lesz.

 úgy döntöttem ezentúl minden bejegyzésemhez teszek egy idézetet, itt az első:

"A hallgatás manapság az egyetlen dolog, amiből nincs haszon."
Max Picard

szia 

Fanni női név a Stefánia és a Franciska női nevek idegen nyelvi becézéséből ered. Származása:latin-olasz-angol. Más magyarázat szerint görög-szláv-német eredetű. Jelentése: virágkoszorú.
Ezt még a két héttel ezelőtti névnapomnak szánom saját magam felköszöntésére:)

Hát mondhatom azt,hogy durván elhanyagoltam a blogom.Ami annak is köszönhető,hogy ekdvem se erőm se volt leülni s írni.Pedig fenn vagyok neten.filmek.psszt.na szóval ma idevetemedtem s ahellyet hogy leírnám,hogy mi történt velem az elmúlt 2 hétben, inkább kihagyok mindent, s folytatom mintha tegnap írtam volna utóljára.

végre egy nap amikor nem kell tanulni.olyan a mai.igazán megkönnyebbülés.Pattinak válaszul a blogcíméhez: Éhes vagyok! Ezt meg neked ajánlom!ugyanis az tegnap igen emlékezetesre sikeredett. kezdem nagyon unni ezta rosszidősdit, jöhetne már végre az a kellemes tavasz,amiért már hónapok óta csak epekedek, úgy látszik mindenfajta eredmény nélkül.de azt hozzá kell tenni,hogy a tavaszi fáradtságom jelenti,hogy igenis ki kellett neki jönni s lefönteni a lábamról minden percben s alvásba kényszeríteni.köszönöm neki:) emellett örülhetek annak,hogy mostanában újrakezdük a kosarazást régisulim udvarán,mint a régi szép időkben...a péntekit a számon egy csodás seb nem hagyja elfelejteni, ugyanis egy nem el kapot labda szépen felrepesztette azt.

na asszem ennyi elég is lesz, élvezem a megérdeelt semmittevős délutánomat.

derég írtam ide. pedig gondolatom az akadt, csak képtelen voltam idecsüccsem no, de majd most! szóval egy kis összegzést próbálok összekapirgálni.

kezdem a mával.egész korán, 10k örül ébredtem, aztán még feküdtem,s kiakasztotam az agyam, úgy éreztem,hogy repülöm..kinéztem, s azt láttam,hogy nem a felhők mennek, hanem én, szálltam az ágyamból, végig egy sávon, de hamar fel kellett fognom,hogy a felhők mennek s én egy helyben maradok. aztán reggeli után megtartottuk szülöeimmel a névnapom, ami ugyen holnap lesz, de akkor senki se fog ráérni, tehát maradt a mai nap. meg ha már a mai napnál tartottam,akkor apumtól a nőnapi virág se maradhatott el. március van.olyan jó, kinézek az ablakon, süt a nap, ragyog minden, végre kijöhetnek a szekrényem fogságából a tavaszi ruháim.itt volt már az ideje. aztán próbáltam ma tanulgatni, de az agyam lassan de biztosan feladta küzdelmet,m indenféle elkalandozásokat álomvilágomba... miután úgy döntöttem, hogy holnap is van nap, ráérek akkor tanulni. majd megnéztem sokadjára egyik kedvenc filmemet, a truman show-t, és sokádjára is lesokkolt.annyira jó film, szörnyű belegondolni,hogy valaki úgy éli le az életét,hogy nem is tud róla,hogy egy valóságshownak a főszereplőja,hogy az egész világ körülötte hamis, és mindenki színész.a családja, a felesége, a barátai. menekülni próbál, de nem tudod.ilyenkor mindig eszembejut,hogy kitudja az én életem nem e egy megrendezett színjáték,de hamar rájövök,hogy biztos nem.nem hiszem.nem akarom! ennyi volt a mai nap

tegnap.nem történt semmi érdekfeszítő, filmügyielg vagyok csak előrébb.kételyt néztem, aztán meg apollo 13-at, aminek a végébe sikeresen bealudtam.azt hiszem a tegnapi napom nem érdemel sok szót

péntek.suliban nem volt semmi,6. órán nem volt tanár, úgyhogy beugróztunk, zsebszöveg. az is jóvolt "isten nem szereti a langyikat":D, jóvolt szórakozni,hiszen plusz kreativitás színjátszó előtt nem árt.bár a tanár prüd volt,mintállat, és állandóan szólt,hogy hagyjuk már abba, mert milyenezmár.áááh nembírom.rájöttem,hogy minden aminek korhatárosnak kell lennie legyen inkább pitypang.jószó ez. japánon szóbeli volt, ahol igyekeztem  kihozni magamból a legtöbbet, de hát... nos.. maradjunk annyiban,hogy ez a téma nem az én világom. utána március15.és próba volt, amin sikeresen felhúzta magát honti, csak mertn em mentünk időre, na bazd. végül is én jót szórakoztam azon,hogy menniyre ideges, van hogy az idegeskeés csak ezt váltja ki belőlem, mérhetelen nevetést.ez vagyok, nincs mit tenni. utána száguldottam keszire színjátszóra keszire, ahol éneklés után(bikini!) félrevonultunk páran és kellett csinálnunk koreográfiát egy számr. szerintem hiphop a műfaja,de nem mondok semmit, úgy volt hogy 15 percünk van megcsinálni, de szerintem több volt.namindeggy, aztán előadtuk a többieknek. utána Annát hazakísértem, majd én is hazajöttem. hazafelé ment előtem egy emberke,aki anniyra hasonlított egy ismerősömre, ár majdnem késztetés volt bennem,hogy odakiáltsak neki, aztán párszor hátranézett és láttam,hog nem az akire gondoltam,meg hogy kerülne oda, ha előtte más iránybe ment tényleg, meg úgyis odaköszönt volna.vicces volt:) aztán haza, otthon tv.majd kanapén bealvás, jóhogy már harmadik hetem inden pénteken a kanapén alszom, mert annyi erőm sincs,hogy felvonszoljam magam az emeletre a szobámba.

csütörtök.japán tz. gyilkos volt 4oldal. aztán tesin magasugrás. és lassan de biztosan kezdek kifogyni az ötletekből de még beugrik,hogy mi volt szerdán

szerda.délelőtt suli aztán haza tanulás. után kezdődött a móka:P irány onat rohanva, mert azt hittem késébe vagyok, ugyanis színjátszóval mentünk színházba.anna karenina. úgy mentem oda,hogy túl sokat ne mkonyítottam sztorihoz, de hajrá.utközben meki (shake(L)) aztán be a szíínházba, oldalerkély, Bogi mellett. másik oldalomon egy bácsika,aki igen elterpeszkedett. Annával mebeszéltük,hogy a bácsi nénije mellette, a néni bácsija pedig mellettem terpeszkedett el.az értelem az ott van. még előadás előtt volt szerencsém felfedezni a mosdót, eszméletlen tükör van ott!!s még mindig az előadás előtt rájöttem, hogy lehet az ember színháznyomatos, be is szerveztem Danit és Bogit is legyenek ők is nyomatosak. aztán kezdődött az előadás.ühüm.le is telt. a díszlet pár függönyből állt, amik engem népies óriásokra emlékeztettek, s amikor vihar volt ijesztőnek tűntek, ott hejehujáztak, de nagyon.jajj, nagyon emberiek voltak.a szünetben volt szerencsém szór váltam Danival,ki elmagyarázta,hogy miről szólt a darab, mert semmit nem vettem le belőle, vagy ha mégis az igen kevés volt.na miután azt tisztáztuk sokkal értelmesebbé vált az egész sztori.még aszünetbe láttunk egy embert, odament vlakihez, elengedsz? ezz kédezte s aztán enyhe vihogógörcsöt kapott, ami remek alkalmat nyujtott elutánozni, tehát szünetbe jól elvoltam. aztán folytatódott a darab, volt egy rész,ahol füstöt engedtek,de nagyon, kész csoda,hogy a lent ülők nem kaptak füstmérgezést.a karmestert mutattó kamera is szórakoztatónak bizonyult.. előadás után hazafelé láttunk egy kukát, de nem akármiylet, fel volt robbantva. nem fotóztam le, pedig jól mutatott volna itt. a darad kitárgyalása közben egyre világosabbá vált,hogy én valahol nagyon máshol voltam, mert amikről beszéltek a többiek ebból egy jóadag hiányzott nekem.biztos aludtam, avgy nemtudom. mellesleg az előadásban egy kurva szó se hangzott el, mindent énekeltek.uuuh. ami nem megy,azt nem kell erőltetni, asszem ennyit tudok csak mondani.főleg kisgyerekek ne énekeljenke, de tényleg! aztán vonat után jöttem haza, asszem igazán fáradt voltam...

és ennyi amit az elmúlt pár napból hitelessen visszatudok adni. jóéjt mára, pusziii

elegem van. nem is tudom miből, de azt tudom,hogy mindenből.
lassan már egy órája csa kbőgök.bőgök és bőgök.
az egerek már biztos nem szomjasak, eleget itattam őket, lehet,hogy sótúladagolásuk lesz, mert ugyebár a könnyem tiszta só.
annyira rosszul érzem magam, hogy csak na.aszt hiszem az a baj,hogy nem találom a helyem. nem tudom, mit akarok, mit csinálok, nem tudom,hogy kikre számíthatok.kezdek igazán elveszni.telikmúlik az idő. hetek hónapok évek szállnak el nyomtalan, anélkül, hogy elmondhatnám, hogy ezért érdemes volt felkelni. bár ha ebbe alaposan belegondolok nem igaz, mert voltak jó dolgok, jó élmények is értek, de persze ilyenkor ne maz ju eszembe csak a rossz dolgok.
kezdem unni,hogy lssan napok óta a sírás kerülget percenként.suliban, a vonaton és persze itthon is. főleg, hogy úgy sírjak,hogyn e lássa senki, ert akkor magyarázkodnom kéne, és asszem azt egyáltalán nem tudnék.
kéne egy óriás adag pozitívenergia gombóc, beleütni a fejembe,hogy térj észhez!, s minden jó lesz, örülni fogsz, a rossz gondolatok eltűnnek a fejemből, s nem érzek semmi olyat,ami csak árt nekem.
valahogy ez a szöveg igencsak önsajnálatnak tűnik, de olyan jó leírni mindent,

elég is lesz
 

üdv újra, jó régen nem írtam, de hogy őszinte legyek nem nagyon történt velem semmi meg nem is nagyon volt kedvem hozzá. az egséz hetemre rányomta a bélyegét a havazás.el is rontottam a kedvmet.igazán rámférne már a tavasz.de tényleg.
még ma is a tegnapi tesi útóhatásaitól szenvedek, egy szörnyű izomláznak is nevezhetem.
zeneisleg viszont igen jól állok.Titi tegnap mutatott egy nagyon jó zenét azóta azt hallgatom.ma meg apa mutatott valami jókis reggaet.az is tetszik:)
csöppet ki vagyok dögölve erre a hétre, jól jön végre ez a kis hétvége. ma suliban ne mtörtént semmi érdekes, minden órát átvészeltem úgyahogy.aztán meg jött a színjátszó, odamentem egy órával hamarabb mert nem volt kedvem hazamenni, de persze nem volt ott semmi, tehát gondoltam tanulgatok egy kicsit, mást úgyse tehetnék ,aztán meg hangokat hallottam, nekem pofáztak, azt se tudom, hogy kik, és csak annyit hallottam hogy "jóasegged" meg ilyesmiket.annyira szánalom, főleg,mert amint közelebb jöttek s odanéztek elfutottak.nem is nagyon érdekelt, ismerősökkel akartam találkozni végre.aztán hamarosan megérkezett Dani, s örültem, hogy nem kell unatkoznom.beszélgettünk, meg mutatott táncot,amit tanult, street dance-et.azt később megpróbáltam én is elsajátítani, decsak miután észrevettemh,ogy Bogi is azt tanulja, talán ötletcsórás.talán tanulásikészség erősítése vagy mi a szösz.

ma Ágiék színjátszó előtt mecsináltak engem gyúrmából, mondhatom élethű alkotás lett:P de nekem tetszett, igaz hazafelé jövet elhagytam mindkét karomat.
<--íme
miután hazaértem levetettem magam tv elé, aztán meg ide s firkászom.

a címről meg annyi hogy nem tudom,hogy honnanjött, ha ha már itt vagyok berakok egy képet a pitypangokról.
 ott van fenn egy pitypang. meg ne mmondtam volna erről, de ha google képkeresője ezt mondja, ám legyen.

íme

megint idecsüccsentem és elvgyok maradva pár nappal, emlékeim felfrissítése érdekében összeszedni gondolataimat az elmúlt napokkal kapcsolatban.

kezdjük a csütörtökkel: délelőtt sztkban volt fogszabályzón:Skb. 2 órán át ücsörögtem, olvashattam, szétuntam magam.aznap suliban se voltam, pedig lett volna rajz, s így kimaradt egy adag mókázás.este ideültem leírni gondolataim, de végül le kellett kapcsolnom a gépet, és annyit a nagy gondolatmenetemről.

aztán jött a péntek, mikor diáknap volt a suliban.háromnegyed 10-re kellett jégpályához menni, ugyanis korizni mentem.Rohadt hideg volt az odafele úton, reménykedtem,hogy a jégen emlegebb lesz.mikor már odaértünk, feliratkozás,korifelvétel és irány a jég.kicsit paráztam,mivel avgy 5 éve nem koriztam, de előtte tanultam a jégencsúszás művészetét. szerencsére hamar megtaláltam a helyem a jégen.igaz a kori nem az enyém volt, Esztitől kértem kölcsön kicsivel régebben.megislett az eredménye a nem saját korinak, hamarosan érzeni kezdtem a lábamon a jól ismert fájdalmat, ami a feltörtségét jelenti.na nem baj, kibírom, így gondoltam.szokás szerint voltak örűlt mozdulataim, de azok en ma jégen, épp megyünk az öltözőfelé, mikor valami kikényszerítette belőlem,hogy szökkenjek eggyet, mindezt jégkoriban. szörnyű érzés volt utána, olyasmi,mintha majdnem eltört volna a lábam.kellemetlen.aztán fél 12 környékén Kristóf meg a nővére bemutatózott, fúúú, annyira profik.minket meg a büszkeség fogott el, hiszen az osztálytásunk van ott, és ugrálpörögforog a jégen, vagy mi a szösz.aztán Bubuval tettünk egy kis kitérőt a suliba, mivel akkor már 17 órájan em ettem semmit, és kezdtem kiütve érezni magamat. rájötünk, hogy minden amit tesz,főleg a sikeres dolgok annak köszönhetők,hogy a jégen Kristófot fogott. asszem már ekkor kezdtem nagyon hülye lenni.sikeresen fogócskáztam még Bubu kottáival is.móka volt:P délután mentem régi sulimba farsangozni.sikerült belógnom, nem bettem jegyet, senki sem szólt rám, de aztán később kérték a jegyeket, nekem nem volt, tehát ki kellett perkálnom azt a 100 forintot.hát a farsangon elég furcsa volt ott ülni,mivel most voltam ott előaször, mint néző.de hát nem kihagyni való.aztán valami buliféleség következett, ahol jól elvoltam a fehér felsőmben;világítotttam. később Hajnival tudtam beszélgetni egy keveset, míg lenn ment a parti:P aztán Erika nénivel átvonultunk a fatányérosba beszélgetni.ahol egyre inkább kezdtem értezni a lábamban a fájdalmat.és kezdtem letompulni, gondolom a fájdalomtól.11 környékén már a sokadik hívást kaptam anyámtól,hogy ho la francba avgyok és mikor megyek haza.én az összes hívást egy mindjárt megyekkel lezártam, majd letettem a telefont.amikor utóljára hívottanyám hallottam valamit a hangjából,amitől azt hittem,hog valami balhé van és inkább hazafelé vettem az irányt. én me fülbecsuk és haza, jópáran rámköszöntek,azt se tudtam kik,ismerem e őket, én csak: irány haza.a töltés mellett nem is mertem menni, arra ment egy autó és parázni kezdtem,inkább a másik úton mentem.ritka,hogy ilyet teszek.de akkoris a közbiztonság arrafelé elég gyenge.hazaértem, s megbeszéltem szüleimmel,hogy mi van, és most már tudom,az volt a probléme,hogy nem mondam pontos időt,hogy mikor megyek haza.ha szt mondom éjfélkor otthon, akkor addig ne mis kapok zaklató hiívásokat tőlük.jó tudni.otthon még elkaptam a beugrót megnéztem.aztán meg a bajuszt, ami egy jókis film lenne,ha egyszer végigbírnám nézni.jólbealudtam rajta.

majd jött a másnapegy jókis későn kelős nap.de már tudtam,hogy jónap,mert aznap volt meglepetésbuli Zsuzsinak.3 órási vonattal mentem be pestre, az úton találkoztam Orsival, akit jórég nem láttam, tehát nem mentem be egyedül.aztén óceánároknál Titivel talákoztam, kerestünk boltot,hogy Zsuzsinak tudjak venni csokit, de csak valami kisbolt volt nyitva.nincs mit tenni, előtte nem ovlt időm megvenni, maradt a a hely.nem tudtuk eldönteni, mi is az ÁMK, én az állami mókaközpontra szavazam.amúgy általános művelődési központ,asszem, aztán Csengivel kibővülve irány Zsuzsiék háza.Akkor már ott vannak páran, s elkezdjük nagyba csódálni, Nórit, Zsuzsi húgát,aki csak egyévwes és zabálnivaló:) biztos vagyok benne,hogy nem félt a hajamtól.ez zárójeles mondat.Csillának rűájött,hogy kell neki egy ilyen otthonra.na hajrá. majd megérkezett az ünnapelt a barátjával. s mi kiáltottak,hogy Boldog szülinapot, vagy valami hasonlót.annyira aranyos volt ahogy meglepődött, szóhoz sem tudott jutni.annyira jóvolt:)aztán megnézett az ajándékait.csudajó dolgokat kapott.nekem meg égett az arcom, mert én olyann fannimódon atam ajándékot.meg ajándékügyben nem avgyok túl kreatív.na mostmár mindeggy.után beszélgettünk, majd filmet néztünk.végső állomás 2.olyan mint az egy, meg mint a 3. de teljesen,csak azok jobbak szerintem.bár volt benne soksok "véletlen".szóvalmindenkinek üzenem Vigyázzatok a létrákkal!!:P film után pókereztünk, ahol sok érdekes kifejezést tanulhattam.csekkolom.tartom.megadom.pár.dupla pár.stb.kajában játszottunk, móka volt. elvoltam az tény.utána haza indultunk, a tvbe épp ment valami krimi, Csilla olyan aranyos mondattal illette a véres kezű nőt:ketchupos a keze.nekem ez negyon tetszett.tudom a kcsiknek,így kell mondani,tiszta móka:P hazafelé Csengiékkel sétáltam egy buszmegállóat, ami épp útba esett nekem, már majdnem a megállóban voltunk,mikor jött a busz, futás!ők elérték a buszt, én meg battyogtam a villamoshoz, aztán meg a vonathoz.annyira rossz,hogy hétvégén óránként járnak a vonatok.elvagyok szinte szigetelve.de még mindig jobb,annál mintha nem is tudnék bejutni pestre.na amint hazaértem anyum épp az egyik kedvenc műsoromat nézte a tvben gyorsan csatlakoztam.miből lesz a cserebogár a címe.utána beraktam a mamam miár és megint megnéztem.annyira jó az a film:)után meg találtam south parkot a tvben, tehát agyiszinem lesüllyesztése megvolt arra a napra.

aztán jött a mai nap,azaz a vasárnap,amikois semmit nem csináltam és nem is tervezek semmit, leszámítva a semmittevést.tehát ezennel lezárom ezt a bejegyzést.

megint egy nap.mint mindig.a változatosság kedvéért ez is egy reggel kezdődött, bementem a suliba dúlvafúlva, reggelkórban szenvedve, bár hamar megtaláltam a gyógymódot a betegségre, egyre inkább felébredtem.a gyógymód a nevetés:reggeli móka, vagy akárcsak mókára gondolás jótékonyhatással van rám.

aztán kezdődött a nap egy ofővel, amit egy kiabálós angol, majd komentnélkülifizika,ahol megismerkedtünk a golyótójó szóval.:P töri,és ofő követett.mígnem elérkezett a nap egyik csúcspontja az infó,amin Bubuval bemutattuk kreatívabb énünket egy párbeszéd formájában.hamar rájöttünk,hogy ez igen mókás, és megörökítettem,mindezt cska azért,hogy mielőbb felkerülhessen blogra.

Szereplők:
B: Bubu
F: Fanni(gyengébbek kedvéért én vagyok az)

F: Pendrive. Szép piros, mint a vér.
B: Piros. Szeretjük a pirost!
F: Oké, akkor szeretjük.
B: Igen, mi szeretjük a pirost. És ti szeretitek?
F: Mi nem tudtuk eldönteni, mert annyian vagyunk, hogy népszavazást kell kiírni, hogy el tudjuk dönteni.
B: Nekünk rabszolgaállamunk van.
F: Ismeritek Spartacust?
B: Igen ismerjük, jó haver.
F: Mi nem vagyunk vele nagyon jóban, mert az egyik vezetőnek nálunk nem volt szimpatikus, ezért 10 évre száműztük. Aztán rájöttünk, hogy ez itt Róma és nem Görögország. Tehát visszahívtuk és azóta élelmiszerboltban dolgozik.

Ahogy így nézem, történelmileg belelehetne kötni, de ez így jó.

aztán folytatódott a nap egy japánnal.s aztán irány a vonat.aztán haza.valami amerika 2 jött, végre megnéztem, háthát nem volt olyan rossz.az elején azt hittem feketefehér, és már kezdett is idegesíteni, aztán kiderült,hogy valami el volt állítva s a dvd lejátszó feketefehérben játszott lemindent.de szerencsére legyőztem a káoszt, győzedelmeskedtem.tehát a sikerélmény az megvolt.aztán topmodell leszek, a szinvonat az elég mélyen van, magam sem tudom,hogy miért nézem, pláne ezt a évadot,amit már láttam, na nnyi baj legyen.ma danielle másodszor nyerte meg a versenyt(először, de én másodjára láttam, tehát nincsen vita) s ő lett  america's next top model.éljen az angol tudásom, fejből írtam ez le!that's good.

na mára ennyit, bye.

u.i. holnap nincs sulim, szabadidőmben igyekszem valami kreatív dolgot felpakolni ide.

byebye

jópár napja nem írtam, tehát egyekszem egy kis számvetést készíteni az elmúlt időszakomról.

szombat, vasárnap nem igazán töltöttem tartalmasan a napjaimat,hogy őszinte legyek, nem is emlékszem miket csináltam.vasárnap Évivel találkoztam, rég láttam őt is.aztán délután tanultam, amit alvással szakítottam meg.vagy úgyis mondthatnám, az alvási tevékenységemet szakítottam meg tanulással.szép idő volt, már ezerrel örültem a tavszank, de valahogy a tavaszosdinak nem lett 'hepiend' a vége..vasárnap este újra sikerült bebizonítanom,hogy a konyhában mennyire egy nullának számítok, ugyanis úgy döntöttem,hogy az előző napi ebéd maradékát(grízestészta:P) fogom megenni.gyorsan kaja be éthordóstul  a mikróba, 1,5 per benyom.vár.már azalatt feltűnt,hogy káposztaszag van, rá nem jöttem volna,hogy honnan jött.kaja ki, s akkor vettem észre,hogy a káposztát tésztának nézem.na erről ennnyit, ha figyelni tudnék néha,az nem ártana.

aztán kezdődött a hétfő, be suliba, első óra angol, nem volt semmi.óra után észre vetttem,hogy szakad a hó, ez igazán nem volt fair.aztán jött a magyar, már mikor bejött a tanár feltűnt,hogy valami nem stimmelt, olyan hangulatban lépett be, ami már ijesztő volt.hamarosan megtudtuk,hogy egyik osztálytásunkat elütötte egy autó, s most az intenzíven van.s még elég sokáig el fog húzódni ez az egész.szegény.nagyon sajnálom.fel se tudom fogni,hogy milyen hamar megvannak a balesetek...aztán egy szokásos döglesztő infó.unalmamban amgyar könyvet olvasgattam, s két igen érdekes szót találtam az ómagyar mária-siralomban, még pedig:olélottya és kegyüggyetök, amire én inkább azt mondom,hogy te gügye tök!elvoltam az tény.majd a japán következett, aami igazán jó volt.jött egy új szenszei japánból, s igazi japán, nagyon aranyos, be kellett mutatkoznunk, s kérdeznünk kellett tőle, természetesen japánul, igen szórakoztató volt,főleg,maikor arról beszélt, hogy milyen szavakat tud kimondani magyarul:Paztán metek 4/5-öd lett a tz-m, anmak örültem.aztán kémia.a tanár monológba kezdett,amelyben előadta vélemyényét a tanári hivatásról, megegyéb nézeteit osztotta emg velünk.volt amiben igaza volt,de a nagyrészével egyáltalán nem tudtam egyetérteni, bár csak fél füllel figyeltem.igazán egyedi gondolkodásmódja van a tanársáról, miszerinte a tanároknak 3 státusza van:mikor szeretne tanítani,de nem tud;amikor tud és szeret is;meg amikor tud, de már nem szeretne...erről annyit,hogy szeritne ma tanárság egy hivatás.nem olyan,hogy a tanár leszarja a fejét a diáknak, leadja az anyagot osztjóvan.aztán tesi, amin fejenállni tanultam,de hamar meguntam,de ezúton köszönöm Nikinek meg Vivinek a segítséget. hazafelé vonaton jólelvoltunk Rékával meg Nikivel, összevissza menekültünka kaller elől,akik bekerítő hadjáratot folytattak az utasok elllen, igazán aljas módszer, de mi győztünk.rohantunk, hallottunk igazán kedves megjegyzéseket: "mindenki rohan,mint a disznók."aztán mentem színjátszóra.végül 8 körül értem haza,ami igazán korainak számít.

utána jött a keddi nap, avagy a mai.angolon tz volt, aztán japán.majd magyar.majd matek.majd föci.majd töri.eltelt a nap,am töri enyhén szadista volt, tekintve,hogy írtunk mint a hülye, akezem a begörcsölés határán ingadozott, kb. 2 A/4-es oldalt írtam tele.majd 35 perc után nagyon meguntam, s hangoztattam vélemyényemet,hogy rohanunk, s le vagyunk madarava, mire a tanár engem nézett hülyének.na erről ennyit. aztán haza.pont mire hazaértem kezdett el esni a hó, most is mikor kinézek az ablakon látom,hogy esik az a fehér.elég lesz  már, de tényleg!tavaszt.

asszem sikerült összefoglalnom.rájöttem igazán fárasztó gépelni, de ez van.blog van, ne mblog, ez itt a kérdés.és én a blogot választom:P

egyik kedvenc szövegem=)

egy szöszi naplója

Most naplót írok. Szerettem volna ideírni, hogy mikor kezdtem bele, de hiába kérdezgetem már reggel óta az emberektől, hogy hány óra van, mindig mindenki mást mond! Úgyhogy csak annyit mondhatok, hogy a sárga színű kör nemrég ment le, és felment az ezüst színű. (Beesteledett - a szerk.)

Bár hétfő van, jól telt a napom. Egész reggel egy jó viccen röhögtem, aminek végre leesett a poénja. A Béla mesélte pénteken. Kicsit fáradt voltam, mert tegnap videót néztünk. Már eleve későn kezdtünk bele, mert tök sokáig tartott összeszedni 19 embert, meg alig fértünk el a lakásban. De muszáj volt ez, mert a filmre rá volt írva, hogy 18 alatt nem ajánlott.

Szeptember 4.

Ma vezetni tanultam. Amikor beültem az autóba, nagyon felháborodtam, mert ott 3 pedál volt, nekem meg 2 lábam van. Ma kiderült, hogy terhes vagyok. Ikreket várok. Ezt onnan tudom, hogy két terhességi tesztet vettem és mind a kettő pozitív lett. Nem is volt olyan gáz a terhességi teszt, azt hittem, hogy nehezek lesznek a kérdések.

Szeptember 11.

Ma a férjem otthon hagyta a mobilját. Felhívtam őt, de csak a hangposta jelentkezett. Hagytam neki üzenetet, hogy jöjjön haza a mobilért. A mai nap csupa bosszúság ért. Egyrészt 3 órát álltam a mozgólépcsőn, mert áramszünet volt a plázában. Aztán amikor a főnök hivatott, nem tudtam bemenni. Ugyanis ki volt írva az ajtóra, hogy "HÚZNI". Én mondtam is, hogy "húúú", de az ajtó nem nyílt ki.

Szeptember 16.

Borzasztó! A barátnőmet, aki szintén világos hajszínű, megcsalta a pasija. Szegény, amikor le akarta lőni a fickót, annyira elérzékenyült, hogy a fegyvert saját magára fogta. A fazon mondta neki,hogy ne lőjön, mire azt válaszolta: nyugi, te leszel a következő. De aztán mégse halt meg, inkább beiratkozott egy reinkarnációs tanfolyamra. - Egy vagyonba került, de hát egyszer élünk! - mondta.

Szeptember 25.

Ma kaptam ajándékba két vasgolyót, de az egyik elveszett,a másikat meg elrontottam. Sajnos a kifestőimet már mind kiszíneztem, ezért a férjem adott egy lapot, aminek mind a két oldalára rá volt írva:"Fordíts!" Ezzel elment a délután.

Szeptember 30.

Ma akartam venni egy miniszoknyát, de az eladó közölte, hogy az egy öv. Megkérdezte az egyik ismerősöm, hogy: - Mennyi az évi fizetése? - Sajnos,nem ismerek semmiféle Évit. Ma egyébként akartam névjegykártyát csináltatni. A pasas a boltban mutatott egy csomó mintát, de nem jó, mert nekem olyan kéne, amin az én nevem van.

Október 1.

Már egy hónapja írom a naplómat. Gyötör a kíváncsiság, hogy vajon érdekli-e az embereket egy szöszi naplója? Amíg ez kiderül, addig elkezdem kiszínezni a vadiúj kifestőmet.

Mindenkit puszikál: Szöszi

végvégre!!elmondhatom,hogy tavasz van, olyan szép idő volt egész nap.tavasz(L)

annnyival jobb kedvem vna ettől, hogyha kinézek reggel az ablakon s látom,hogy világosabb van mint tegnap máris jobb kedvem van.ugyanez a frissebb levegővel, egy picivel jobb minden, s máris minden rendben.

a mai napom is eltelt, s rengeteg pozitívmindenség jött a levegőből..amit még növelt,hogy egy kémia tzn kívül a mai napom semmi kölönösebb agyi aktivitást nem igényelt.angolon tanár se volt, tehát tudunk beszélgetni(:lelkiznimúltidézni:)

rántotthús.hús.végre.ebéd.suli.hús.

aztán meg jött a színjátszó, egy jókis önbizalomnövelő jelenettel?:szétvertek a földön fekszem s lassan magamhoz térek.a többiek azt mondták jó volt.:)s én örültem ennek.

aztán itthon a megérdemelt hétvégémet megkezdtem egy adag simsezéssel.szeretem a simset is.jó.

egy kellemes tavaszi nap vége előtt búcsúzom.

megint eltelt 2 nap...mindig telnek a napok, se szeri se száma...

pont ma vagyok 5584 napos. 15 éves 3 hónapos és 13 napos.

beírtam a google-be,hogy 5584, hátha megtudok valami érdekeset erről a számról, ha már anny inapos vagyok. de semmi. 5584.csak egy szám.ellenben holnap leszek 5585 napos, aminek ha azámjegyeit összeadom meg kapom a 23-at:P 23_

megtaláltam,hogy van egy Pico Cristóbal Colón nevezetű hegy Kolumbiában, és annak eg kiemelkedése 5584 méter magas.tehát,ha születésemtől fogva minden nap nőttem volna 1 métert, akkor most akkora lennék...ijesztő

a mai napom is eltelt, japán feleléssel,ami szerencsére jól sikerült, no meg rajzon veszettül barmulással.tehát nem volt olyan vészes. na jó az volt, de  változatosság kedvéért kell valami pozitívum is. délután döglesztő tanulással telt, és jelentem meguntam!!de nem most, nagyon rég... de akkor még ne mvolt blogom,hogy kiírjam,de most.remek.

tegnap nem írtam, ne mis lett volna mit, leszámítva,hogy beszereztem idei tanévem első karóját, azt is fizikából(nemkommentálok)

na ennyit erről a két napról.

aloha

ma is nekilátok gondolataim megörökítésének, remélhetőleg több,mintsem kevesebb sikerrrel. a mai napomaz általam úgy gyűlölt téli hangulatban zajlott.unalmasan,fáradtan, a vonaton is sikerült majd' elaludnom.de hazaértem épségben, és azn gondolkoztam emnnyire szívesen lennék mormota vagy medve.elmennék téli álmot aludnék, 'osztjóvan'.karácsonykor meg szilveszterkor azért felkelnék, mert ne aludjam végig az egész telet...ki lehet bírni, meg a havat is megnézném, mert hiába tűnik úgy, azzal semmi bajom, csak ne legyen túl hideg. aztán tavasszal felkelnék, s a fákkal együtt kezdeném az évemet.

a mai napomról még annyit, hogy csodás rekordkísérletet tettem=)magyaron kitaláltam,hogy 20percig nem szólalok meg, s sikerült..hiába volt késztetésem megszólalni, nem tettem, asszem méltán lehetek büszke magamra.

most épp tanulási folyamatomat szakítom meg ezzel a bejegyzéssel, hiszem, ha van blogunk, használjuk is, nemde?

és most, hogy már kezdek belelendülni a mindennapos írogatásba itt az ideje képet is felraknom, hisz kell valakihez kötni ezeket a gondolatokat.

  Íme, én lennék!=)

üdv újra.infón szívok.ennyi.legyen egy kis élménybeszámoló:)

rúl vagyok a tegnapi, tök érdektelen napon.semmi nem történt, felkeltem,aztán tanultam.hurrá.

esett a hó!(hulott) ez nem igazságos!nemnem.na jó a havat szretem, dehogy még hideg is legyen, ez elég szemtelen húzás volt.na túlélem, úgyse eset sokat

aztán nagy nehezen elkezdődött ez a hét, egy hétfővel, a hétfőkért sem rajongok, cska a délután jó, mert színjátszó(L)

na szóval a téllel és hétfőkkel, no meg a reggelekkel célszerű hagyni.

itt van mellettem Bubu.Szia hogy vagy?Sza Fanni-hime, jól vagyok^^

Ezt tényleg ő írta, nem én...

na ma kezdtem a sulit kellemes angol dogával, naná,hogy írat dogát hiszem múltórán feleltem.minidg akkor írat, nehogy ellustuljak.aztán magyar, nem bírom:Smegmost infó:Sszaszarszar.japán tz meg mindjárt!szurkolj!!

na megyek, majd holnap.tényleg holnap.

szombat, az utolsó januári nap. végre.utálom a telet, a hideget.ennyi

de holnap február, egy hónappal közelebb az áhított örömtől, a tavasztól(L)

hogy ne tudjon úgy,hogy csak úgy elkezdtem ezt a blogoscuccost, egy rövid indoklás is,hogy legyen.mert csak. ma Bubu kérte,hogy nézzem meg a blogját.s én megtettem, s ez adott nekem elég ösztönzést ahhoz,hogy én is belekezdjek. de pluszba vehetjük még,hogy más blogot is láttam és akkor már tudtam.itt az időm.itt a hely. itt a múltjelenjövő egybe.itt a hülyeség.itt van a baromság.és persze itt vagyok én is...és akkor nekikezdtem.illetve nem.mert csak holnap fogok kezdeni.hiszen holnap február.ennyit a január végi jajj hideg télról.

most jut eszembe még be se mutatkoztam. Fanni vagyok.valahogy nem tudom elképzelni,hogy le tudjak írni mindent arról aki vagyok, nem.vagy talán csak egy részem.lehet.

ma volt hógólyó.hideg brr. fagyos.sokember.móka.hideg.hülyeség.(tudom,csak holnap kezdek blogot,de ez kellett)

áááá.ez jól jött.

szia.majd még jövök:)