jópár napja nem írtam, tehát egyekszem egy kis számvetést készíteni az elmúlt időszakomról.

szombat, vasárnap nem igazán töltöttem tartalmasan a napjaimat,hogy őszinte legyek, nem is emlékszem miket csináltam.vasárnap Évivel találkoztam, rég láttam őt is.aztán délután tanultam, amit alvással szakítottam meg.vagy úgyis mondthatnám, az alvási tevékenységemet szakítottam meg tanulással.szép idő volt, már ezerrel örültem a tavszank, de valahogy a tavaszosdinak nem lett 'hepiend' a vége..vasárnap este újra sikerült bebizonítanom,hogy a konyhában mennyire egy nullának számítok, ugyanis úgy döntöttem,hogy az előző napi ebéd maradékát(grízestészta:P) fogom megenni.gyorsan kaja be éthordóstul  a mikróba, 1,5 per benyom.vár.már azalatt feltűnt,hogy káposztaszag van, rá nem jöttem volna,hogy honnan jött.kaja ki, s akkor vettem észre,hogy a káposztát tésztának nézem.na erről ennnyit, ha figyelni tudnék néha,az nem ártana.

aztán kezdődött a hétfő, be suliba, első óra angol, nem volt semmi.óra után észre vetttem,hogy szakad a hó, ez igazán nem volt fair.aztán jött a magyar, már mikor bejött a tanár feltűnt,hogy valami nem stimmelt, olyan hangulatban lépett be, ami már ijesztő volt.hamarosan megtudtuk,hogy egyik osztálytásunkat elütötte egy autó, s most az intenzíven van.s még elég sokáig el fog húzódni ez az egész.szegény.nagyon sajnálom.fel se tudom fogni,hogy milyen hamar megvannak a balesetek...aztán egy szokásos döglesztő infó.unalmamban amgyar könyvet olvasgattam, s két igen érdekes szót találtam az ómagyar mária-siralomban, még pedig:olélottya és kegyüggyetök, amire én inkább azt mondom,hogy te gügye tök!elvoltam az tény.majd a japán következett, aami igazán jó volt.jött egy új szenszei japánból, s igazi japán, nagyon aranyos, be kellett mutatkoznunk, s kérdeznünk kellett tőle, természetesen japánul, igen szórakoztató volt,főleg,maikor arról beszélt, hogy milyen szavakat tud kimondani magyarul:Paztán metek 4/5-öd lett a tz-m, anmak örültem.aztán kémia.a tanár monológba kezdett,amelyben előadta vélemyényét a tanári hivatásról, megegyéb nézeteit osztotta emg velünk.volt amiben igaza volt,de a nagyrészével egyáltalán nem tudtam egyetérteni, bár csak fél füllel figyeltem.igazán egyedi gondolkodásmódja van a tanársáról, miszerinte a tanároknak 3 státusza van:mikor szeretne tanítani,de nem tud;amikor tud és szeret is;meg amikor tud, de már nem szeretne...erről annyit,hogy szeritne ma tanárság egy hivatás.nem olyan,hogy a tanár leszarja a fejét a diáknak, leadja az anyagot osztjóvan.aztán tesi, amin fejenállni tanultam,de hamar meguntam,de ezúton köszönöm Nikinek meg Vivinek a segítséget. hazafelé vonaton jólelvoltunk Rékával meg Nikivel, összevissza menekültünka kaller elől,akik bekerítő hadjáratot folytattak az utasok elllen, igazán aljas módszer, de mi győztünk.rohantunk, hallottunk igazán kedves megjegyzéseket: "mindenki rohan,mint a disznók."aztán mentem színjátszóra.végül 8 körül értem haza,ami igazán korainak számít.

utána jött a keddi nap, avagy a mai.angolon tz volt, aztán japán.majd magyar.majd matek.majd föci.majd töri.eltelt a nap,am töri enyhén szadista volt, tekintve,hogy írtunk mint a hülye, akezem a begörcsölés határán ingadozott, kb. 2 A/4-es oldalt írtam tele.majd 35 perc után nagyon meguntam, s hangoztattam vélemyényemet,hogy rohanunk, s le vagyunk madarava, mire a tanár engem nézett hülyének.na erről ennyit. aztán haza.pont mire hazaértem kezdett el esni a hó, most is mikor kinézek az ablakon látom,hogy esik az a fehér.elég lesz  már, de tényleg!tavaszt.

asszem sikerült összefoglalnom.rájöttem igazán fárasztó gépelni, de ez van.blog van, ne mblog, ez itt a kérdés.és én a blogot választom:P